Sisi kedvenc magyarországi kastélyában – Gödöllőn jártunk

A Gödöllői Királyi Kastély, Fotó: Mayer Jácint

A Budapest környéki turizmus közkedvelt célpontja Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya, a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély, mely történelmi és műemléki szempontból is kiemelkedő értéke hazánknak. Olyan közeg, ahol békében megfér egymás mellett a kulturális, turisztikai és protokolláris funkció – mindez családbarát szolgáltatásokkal párosítva.

Az eredetileg Grassalkovich-kastély, Fotó: Mayer Jácint

A gödöllői kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építtette Grassalkovich Antal, Mária Terézia bizalmasa, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. 1841-ben az unoka Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak. Ezen időszak alatt a kastélynak sok illusztris vendége volt: járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia, 1849-ben a szabadságharc alatt Windisch-Grätz hercegnek, a császári főparancsnoknak itt volt a főhadiszállása, majd ezt követően az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék is itt ünnepeltek.

A kisebédlő, Fotó: Mayer Jácint

A kastély második fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam 1867-ben megvásárolta, és koronázási ajándékként Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak, az uralkodói párnak adományozta.

I. Ferenc József szalonja, Fotó: Mayer Jácint

A kastély ekkor mindösszesen 136 helyiségből állt. Ebből 103 lakószoba volt, amelyek közül 67-ben a személyzet lakott. A királyi lakosztályokat a főépületben, a díszteremtől északra és délre alakították ki, és funkciójukat tekintve nem a pompa, hanem a kényelem volt az elsődleges cél. A király lakosztályát kukoricasárga faburkolat és szürke selyemtapéta borította, míg Erzsébet lakosztályát kedvenc virágának színe, az ibolyalila jellemezte. (Később mindkettőt a fehér-vörös-arany színekben újították fel.) Erzsébet lakosztálya szalonból, író-, öltöző-, háló- és felolvasószobából állt. Az emeletről csigalépcső vezetett a három szobából álló földszinti lakosztályába. Erzsébet szobái mellett alakították ki a felolvasónő, Ferenczy Ida lakosztályát, s ez után következtek a királyi gyermekek szobái.

Erzsébet királyné, Fotó: Mayer Jácint

A korszak nagy szépségideáljainak számító Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné 1866. január 8-án találkoztak először, Bécsben, a Burgban, amikor Deák Ferenc indítványára egy országgyűlési küldöttség utazott „a hon tisztelt s forrón imádott anyjának, a felséges királynőnek üdvözlésére”. Baráti kapcsolatukat az az esztendő alapozta meg és az eredendően meglévő szimpátia mellett a közös cél: mindketten a kiegyezés megkötésén fáradoztak. 1866 őszén még Ferenc József nem volt eltökélt, hogy a magyarokkal való kiegyezést választja. Nehezen vált meg az egységes, abszolutisztikusan kormányzott birodalom eszményétől, illetve nem volt egyértelmű, hogy nem a föderatív átalakítás hívei kerekednek-e végül fölül. A kiegyezést követően viszont a szabadságharc után halálra ítélt Andrássy lett a magyar miniszterelnök, majd a Monarchia külügyminisztere.

Királyi lakosztály, Fotó: Mayer Jácint

A királyné és Andrássy kapcsolatáról egyébként már a kortársak is nagyon szerettek volna többet tudni, ahogy az utókor is, hogy valós viszony volt-e köztük, vagy csak plátói? Suttogtak róluk, Erzsébet 1868-ban született lánygyermekét, Mária Valériát „a magyar gyermek”-nek nevezték, és tudni vélték, hogy Andrássy az apja. Az emlékezeten túl kapcsolatukról Andrássy fennmaradt levelei tanúskodnak, melyek Erzsébethez társalkodónőjén, Ferenczy Idán keresztül kerültek kézbesítésre. Az írásokat az átlagos szimpátián túlmutató vonzalom jellemzi, de konkrétumokat nem tartalmaz, mint ahogyan nem tudunk a királyné esetleges válaszleveleiről sem. Az sem ismeretes, hogy Erzsébet rengeteg külföldi útja során bármikor is kalandot keresett volna. Feltételezhetjük azonban, hogy az osztrák titkosszolgálaton kívül más államok is nagyítóval figyelték minden mozdulatát, így sokáig nem titkolhatták volna el a túlzott közelséget. A közvéleménytől nem álltak akkoriban sem távol a felkapott színes-szagos témák, és az udvari ellentábor intrikái is minden kompromittálásra alkalmas témát igyekeztek meglovagolni. Ismereteink alapján azonban mindössze egyetlen alkalommal fordult elő, hogy Andrássy és Sisi kettesben tartózkodott, amikor az eleredő eső miatt Erzsébet kénytelen volt a gróf bérkocsijában utazni.

Erzsébet királyné öltözőszobája, Fotó: Mayer Jácint

A gödöllői kastélyban Erzsébet királyné tavasszal és ősszel időzött a legtöbbször, kihasználva az udvari légkör távolságát, de ezt gyakran a király kíséretében tette. Erzsébet 1898-ban bekövetkezett halála után Ferenc József is egyre kevesebbet látogatott Gödöllőre, az idős uralkodó 1911. május 6-a és június 1-je között tartózkodott utoljára kastélyában. Elutazásakor a község népe, gyermekek, felnőttek sokasága sorfalat állt a tiszteletére a kastélytól a vasútállomásig.

Mária Valéria szalonja, Fotó: Mayer Jácint

1920-tól a kastélyt Horthy Miklós kormányzó családja használta pihenőhelyként. Érdekesség, hogy a kastély déli oldalán, Erzsébet királyné kertjében 1944 nyarán a kormányzó és közvetlen környezete számára egy bombabiztos óvóhelyet létesítettek. A föld alatt kb. 10 méter mélyen fekvő bunkert mintegy 170 cm széles vasbeton falak határolják. A 20 fő befogadására alkalmas, 55 négyzetméteres tér két helyiségből áll.

A díszterem, Fotó: Mayer Jácint

1945-ben a szovjet hadsereg szállásolta el magát a kastélyban, majd a “nép” tulajdonába került. A valóságban ez azt jelentette, hogy a falai között társbérletben élt egy szociális otthon háromszáz idős gondozottja, a magyar honvédség néhány tiszti családja, raktárbázisa, és egy kisebb orosz laktanya.

Mária Terézia szobra, Fotó: Mayer Jácint

Ma a Grassalkovichok egykori kastélya ismét pompázatos formájában várja látogatóit, akik betekinthetnek a helyreállított királyi lakosztályokba, találkozhatnak a királyi család gödöllői életével, a barokk kori Grassalkovich-időszakkal, nagyobb sétát tehetnek a kastélyparkba.